A dajkacsalád becsülettel és kitartással végezte a dolgát. Elérkezve a kis pete életének 14. napjához fontos teendője van a méhésznek. A méheket megelőzve, a természet rendjébe beavatkozva meg kell mentenie az értékes tenyészanyagot. Ha valami folytán elkésne, az eddigi munkája gyümölcse menne tönkre. Oda lenne a számára oly fontos, következő évi tenyészanyag. A dajkaméhek gondozásában […]

Miért nevel anyát a méhész, ha a méhek ezt természetüknél fogva is megteszik?  A rajzáskor nevelt anyák belső tulajdonságai nem biztos, hogy kedvezőek a  méhész számára: a méztermelésre beállt állományban bizonytalan  viselkedésű családokra nincs szükség! A család  szelídsége, jó gyűjtő képessége, a kaptár belsejében uralkodó tisztaság  komoly értékmérője egy egységnek. A napi gondozási feladatok közben

A fáradhatatlan gyűjtőmunka beindulása a méhek közötti kommunikációnak köszönhető. Amikor már megtanulták a kaptár kijáró helyét egyre több fürkésző méh indul felderíteni a környéket. Nem jönnek ők üresen haza, ki-ki hozza a saját terhét a többieknek, hiszen a család élete akkor fordul jóra ha mindenki a tudása és tehetsége legjavát adja. Van, aki vizet hoz,

A kezdetek A történet majd’ három évtizeddel ezelőtt kezdődött, 1990 szeptemberében, mikor is megnősültem, s feleségem méhész keresztapja révén kapcsolatba kerültem a szakmával. Nagybátyám is ekkoriban kezdett a méhek világával ismerkedni, s az első lépéseknél szintén segítségemre volt. Egyenes ági felmenőim között nem tudunk méhész emberről; első dinasztiás méhésznek mondhatom magam. Két-három év bojtárkodás után

Van-e jövőnk méhek nélkül? Gondolkoztál már valaha azon, hogy milyen is lenne egy méhek nélküli világ? Tévedsz, ha azt hiszed, fel sem tűnne a hiányuk, és legrosszabb esetben is a mézet kellene nélkülöznöd a teádból vagy a vajaskenyér tetejéről. És még inkább rossz nyomon jársz, ha úgy véled, a kérdés nem aktuális… Meggyőző és ijesztő

Az előző bejegyzésben nyomon követhettük a méhészet és a méz történetét az őskortól kezdve az ókori nagy birodalmakon és antik kultúrákon át egészen a kereszténység kialakulásáig. Láthattuk, milyen sokrétűen alkalmazták a mézet és milyen komolyan foglalkoztak a méhészettel már évezredekkel időszámításunk kezdete előtt. Most koncentráljunk egy sokkal szűkebb, de nem kevésbé érdekes területre: hazánkra. Méhészet

A méz természetes, egészséges, tápláló és finom. Számtalan jótékony hatása miatt az egyik leghasznosabb eledel, amit csak magunkhoz vehetünk. Ez a felismerés korántsem a modern korhoz köthető, őseink már hosszú évezredekkel ezelőtt is tisztában voltak vele, kultúrától, sőt, kontinenstől függetlenül. A mézgyűjtés és mézfogyasztás valójában egyidős az emberiséggel, épp csak a módszer és a kifinomultság

A propoliszt vagyméhszurkot a méhek a kaptár védelmére használják – erre utal a neve is: „pro polis”, azaz „a városért”, a város védelmére. Alapanyagát a környező fák rügyein és fiatal ágain található gyanta adja, melyet a méhek emésztőfolyadékukkal kevernek össze – az eredmény egy igazi csodaszer.A szorgos dolgozók a propoliszt a nektárgyűjtő szezonon kívül gyűjtik,